Esőszerű öntözés
Az esőszerű öntözés során az öntözött területre a természetes csapadékhoz hasonlóan juttatjuk az öntözővizet, s a cél természetesen az, hogy az öntözővíz eljusson az aktív gyökérzónáig.
A kertekben és a mezőgazdaságban egyaránt gyakran alkalmazott, hatékony módszer ez, amelynek hatékony alkalmazásához ugyanakkor bonyolult számításokat kell végezni. Mindenekelőtt fel kell mérnünk, hogy az adott területen, amelyet öntözni kívánunk, milyen növényfajták élnek, mivel az egyes fajok vízigénye nagymértékben eltérő lehet.
A vízigényt általában a területen domináns 2-3 növényfaj igényei alapján határozzák meg. A mezőgazdaságban az esőszerű öntözés hatékony kivitelezése komoly szervezőmunkát igényel, mivel akár több hetes ciklusokban számolva kell arra törekedni, hogy minden növény megkapja a számára megfelelő mennyiségű vizet. Számolni kell a párolgási veszteséggel (amely általában 20 százalék), és meg kell határozni azt is, hogy az adott talajtípusnak mennyi öntözés szükséges az adott mélységig, az ahhoz tartozó vízkapacitásig történő feltöltéshez.
Magyarországon általában 1cm mélység esetén ez 0,8-1,2 milliméternyi csapadékot jelent. Kertek esetén leggyakrabban nagyobb füves területek, pázsitok öntözésére használjuk ezt az öntözési formát. Mivel az öntözés ilyenkor elsősorban a növények leveleit éri - ahogyan a természetes csapadéknál is - az öntözőrendszer használatát a kora reggeli és késő esti időszakban javasolják. Ekkor a hőmérséklet alacsonyabb, ezért a növények nem kapnak hidegsokkot, és a levelek megégésétől sem kell tartanunk, melyet a nap közbeni erős napsütés válthat ki. Az esőszerű öntözést biztosíthatják föld alá telepített, valamint a talajszinten elhelyezett szórófejek is.
A mezőgazdaságban ugyanakkor gyakoriak a hordozható és mozgó berendezések, amelyek mobil jellegüknél fogva nagyobb területen képesek anélkül biztosítani a megfelelő vízellátást, hogy ehhez komolyabb infrastruktúra telepítésére volna szükség. Kertek esetén ugyanakkor gyakoribbak a telepített, kevesebb munkát igénylő megoldások, amelyek automatikusan biztosítják a kert megfelelő vízellátását. (A mezőgazdaságban persze szintén gyakran alkalmaznak úgynevezett fix telepítésű rendszereket, ha a talaj, a növények, az éghajlati viszonyok vagy éppen a költséghatékonyság miatt ez a praktikusabb megoldás.)
Az ilyen telepített rendszereket gyakran úgy alakítják ki, hogy rejtve legyenek a szem elől, esztétikai szempontokat követve. Az öntözőrendszer kiválasztásánál, megtervezésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a növények ne kapjanak túlságosan sok vagy kevés vizet, a megfelelő mennyiséghez egyenletesen jussanak hozzá, hogy a rendszer az adott területet teljesen lefedje és képes legyen megfelelően ellátni, hogy a vízellátás biztosított legyen. Éppen ezért minden esetben - nem csak a mezőgazdaságban, de a kisebb kertek esetén is - előzetes terepfelmérésre van szükség, mielőtt a telepítés megkezdődne.