AZ ÖNTÖZŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE

Az öntözőrendszer felépítése nem törvényszerűen bonyolult dolog, de a tervezésnél és a kivitelezésnél számba kell venni mindazon kimaradhatatlan elemet, amik felépítik az öntözőrendszert. Ezeknek kertmérettől és adottságoktól függetlenül szerepelniük kell a listán. Azonban nem lehet általánosságokat levonni, minden kert más, mások az igények, ezért az öntözőrendszerek felépítése és mérete is más-más. Ennek értelmében most egy általános áttekintést nézzünk arra, mik azok a nélkülözhetetlen kiegészítők, amik felépítik a rendszert.

Vezérlő

A vezérlő teszi az öntözőrendszert automatává. Segítségével beprogramozható, hogy napi hányszor és mennyi időt locsoljon a rendszer. Elindítja és lezárja a zónákat, fogadja az esőérzékelő parancsait. Fajtái a legegyszerűbb csapra szerelhetőektől egészen a művészi szemmel megtervezett érintőképernyős kivitelezésekig terjednek.

Esőérzékelő

Az esőérzékelőn beállítható, hogy bizonyos csapadékmennyiség lehulltával blokkolja az öntözést. Milliméterben érzékeli a leesett eső mennyiségét és ha az meghaladja a megadott szintet, letiltja a vezérlőt és nem engedi elindítani az öntözést. Vizet spórol és megakadályozza a túlöntözés veszélyét. Létezik vezetékes és vezeték nélküli kivitelben is.

Mágnesszelep

A vezérlő a mágnesszelepeknek adja ki a parancsot az öntözés indítására és lezárására. A mágnesszelep gyakorlatilag a csap szerepét tölti be. Kinyitja és elzárja az öntözést. A kert nagyságához mérten több mágnesszelep is telepíthető, amik segítségével öntözési zónákra osztható a rendszer. A kert különböző szegleteinek eltérő időben történő öntözésével elkerülhető a nyomásveszteség és egyenletessé válik a csapadék kijuttatása.

Szivattyú

Ha az öntözés nem a hálózati vízről történik, szivattyú segítségével oldható meg. Ennek előnye, hogy saját vízből locsolható a kert és nem kell fizetni érte a vízszámlát. A búvárszivattyút a telepítő leengedi a kút mélyébe és az onnan nyomja fel a vizet, míg a felszívó szivattyúk a föld felszínén helyezkednek el (esetleg aknába helyezve) és a kútból felszívják a vizet.

Vízszűrő 

A vízfelvételi pont és a mágnesszelep között található. Megszűri a rendszerbe beáramló vizet az apró szennyeződésektől és megóvja a fúvókákat az eltömődéstől.

KPE cső 

A KPE cső egy kemény polietilén cső, ami a földfelszín alatt a szórófejekhez vezeti a vizet. Az öntözőrendszer érhálózatának is nevezhető, de ebből a felszínen semmi sem érzékelhető.

Csepegtető cső

Fák, bokrok, kúszó növények, virágok, stb. öntözésére használják. A csövön apró lyukak találhatók, amiken egyenletes csepegtetéssel távozik a víz, ezáltal biztosítva környezete csapadékigényét. A csepegtető cső a földfelszínen található, de megfelelő körültekintéssel és gondossággal könnyen elbújtatható a szem elől (pl. fenyőkéreg, vagy geotextilia használatával).

Szórófej

A kijuttatandó csapadékmennyiség a szórófejek segítségével kerül az öntözött területre. Léteznek a gyep öntözésére alkalmas, a földből kiemelkedő, közepes és nagy területekre szánt rotoros szórófejek, kisebb zöld felületekre alkalmas esőztetők, valamint a virágok, bokrok és sövények tövét szóró mikro öntözők. Az igényekhez igazodva ma már mindenre található megoldás a kert megfelelő öntözéséhez.

Röviden áttekintve ezek tehát egy öntözőrendszer főbb részei. Természetesen a kertek igényei, illetve az adott lehetőségek szerint lehetnek eltérések az anyaglistában. Például ahol hálózati vízforrásról működik az öntözés, ott nincs szükség szivattyúra, továbbá a rendszer méretétől függ majd, hogy hány mágnesszelepre lesz szükség.